Itt sosem lassítasz!

Az autó (elnevezése az automobile rövidítése, a görög auto-: ön- előtagból és a latin mobilis: mozgó, mozgatható szóból) egy olyan, földön közlekedő, kerekeken guruló jármű, amely képes önálló mozgásra, nem egy másik jármű vagy állat mozgatja.

Hétköznapi jelentésében az autó a gépkocsi, egy kerekeken guruló, saját motorja által hajtott jármű. A legtöbb meghatározás olyan szabályszerűségekkel írja le mint elsősorban aszfaltútra tervezték, 1-8 utast szállíthat, jellemzően négy kerékkel rendelkezik, és felépítése a személyszállításra jobban alkalmassá teszi mint áruszállításra. Mindazon által a leírások pontossága nem tökéletes, az eltérő feladatokra létrehozott számos különböző gépkocsi típus miatt.

 

Első négyütemű motor

Elsőként a kölni származású utazó kereskedő, Nikolaus August Otto (1832-1891) jelentkezett egy alacsony fordulatszámú, belső égésű motorral (Otto-motor). Egy korábbi találmányhoz nyúlt vissza, amelyet a francia Alphonse-Eugene Beau de Rochas már 1862-ben leírt: ez az úgynevezett négyütemű-elv.

 

Üzemanyag és meghajtás technológiák

A belsőégésű motorok két klasszikus üzemanyaga a benzin, illetve a gázolaj (Diesel-motorok). Újabban több irányban is történnek kísérletek egyéb üzemanyagok igénybe vételre. Ilyenek a gáz- és biomotorok.

Nem belsőégésű motorok terén az elektromos meghajtás érdemel figyelmet. Bár már figyelemre méltó kísérletek folynak velük, széles körben elterjedni eddig nem tudtak. Nemcsak ár-, hanem hatósugár-problémák is vannak velük. Az utóbbi leküzdésére kísérleteznek hibrid meghajtással is, amikor a belsőégésű motor mellett mellékmeghajtásként elektromos vagy gáz meghajtás is beépítésre kerül.

Elektromos motor akkumulátorokban tárolt árammal működik, de sok hátárnya van: az akkuk drágák, nehezek, így az autó is, valamint elégtelen a hatásfoka és a már említett hatósugara. Bizonyos elektromos motorok napenergiával működnek napelemek segítségével.

Vízmotor, ami a vízben lévő hidrogént használná fel, ennek a kinyerése azonban nagyon nehézkes, többek szerint gazdaságosan nem is lehet, ennek ellenére terjednek legendák vízzel működő autóról.

 

Környezetvédelem(Mostanság a legfontosabb!!!)

A személyautó használatot sok kritika éri: sok helyet foglalnak, mérgező gázokat bocsátanak ki, élhetetlenné tesznek sok várost, a szaporodó utak megnehezítik, ellehetetlenítik a vadon élő állatok mozgását (pl. sok szaporodó helyére tartó békát gázolnak agyon, az egyes populációk kapcsolatban maradását, így hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, fajok kihalásához. A környezetbarátabb autózás a technikai újításokon, illetve az autózási szokások választásán múlik. Mindkettő lehet önkéntes, vagy jogi úton szabályozott, elősegített. Sok technikai fejlesztés célozza, hogy a gépjárművek káros anyag kibocsájtása csökkenjen: különféle szűrőkkel, alternatív üzemanyagokkal/energiaforrásokkal igyekeznek kímélni a levegőt.

Egészségkárosító, környezetkárosító hatások:

A gépjárművek által kibocsátott füstgázok különféle módon károsítják az élő szervezeteket.

• A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják gépkocsik. A nitrogén-oxid az állatok, emberek légúti nyálkahártyákat roncsolja, illetve a véráramba jutva csökkenti a vér oxigén szállító képességét. Huzamosabb kitettség csökkenti a tüdő ellenálló képességét, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedésekhez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez vezethet. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek, a vérkeringési, légúti betegségeiben szenvedők. A nitrogén-dioxid toxikus hatású a növényekre is.

• A Szén-monoxid emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Csökkenti a vér oxigén szállító képességét, illetve az agy kéreg alatti központját támadja. Idült hatások: fejfájás, szédülés, idegrendszeri tünetek, szívinfarktus gyakoriságának növekedése.

• A kén-dioxid (SO2) a dízelmotorok működése közben képződik. Belélegezve emberre, állatra egyaránt ártalmas. A nedves nyálkahártyát irritálja, a véráramba jutva gátolja annak oxigén szállító képességét. Krónikus esetben hörghurutot okozhat. Leginkább veszélyeztetettek: minden korosztály, különösen a légúti betegségekben szenvedők.
• A levegő párájával kénessavat és kénsavat alkotva savas esőként károsítja a növényeket, teljes erdőket is kipusztíthat.

• Az atmoszféra megfelelő szintjén nagyon fontos szerepet betöltő ózon (O3) a felszín közelében napfény hatására kipufogó gázokból: NOx, CO-ból képződik és mérgező hatású az állatvilágra és az emberi egészségre is.
• Rövid távon nyálkahártya irritációt, köhögést, fejfájást okozhat, krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához. Leginkább veszélyeztetett csoportok: Asztmások, tüdőbetegek, szívbetegek, idős korúak. Erősen toxikusak a növényekre: befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket, és a reprodukáló képességüket. Az ózon baktériumölő hatása a természetben káros.

• Az olaj elégetéséből keletkező szálló por irritálja a szemet és a felső légutak nyálkahártyáját. Súlyosbítja az asztma és a bronchitis tüneteit, csökkenti a tüdő ellenálló képességét. A porrészecskék elősegítik toxikus, és fertőző anyagok szervezetbe jutását. Leginkább veszélyeztetettek: csecsemők, légúti és keringési betegségben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányzók. A porrészecskék a növények leveleire rakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat.

• A belső égésű motorokban képződő benzol kisebb mértékben képződik, csak forgalmasabb utaknál, benzinkutaknál mérhető jelentős mennyiségben. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Krónikus mérgezésben vérképződési elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki.

• Korábban a benzin oktánszámának növelését ólom-tetraetil adalék segítségével végezték. A jelenleg használt üzemanyagok nem tartalmaznak ólom adalékot. Az ólom súlyosan mérgező, gátolja a hemoglobin képződést, károsítja az idegrendszert, a veseműködést, a béltraktust, az ízületeket és a szaporodási rendszert.

• A belső égésű motorban formaldehid is képződik, amely az állatok nyálkahártyájához tapadva roncsolja, azok fehérjéit. Nagyobb koncentrációban köhögést, légzési nehézségeket okoz. Huzamosabb kitettség esetén növeli a bronchitis, valamint a rákkeltő anyagok szervezetbe jutásának esélyét növeli.

A Mercedes kifejlesztett egy okostelefon alkalmazást, a Cartogether-t, amely azt hivatott szolgálni, hogy az egy irányba tartók tudomást szerezzenek egymásról, és közös autót használva csökkentsék a forgalomban lévő gépjárművek számát. Egyes amerikai nagyvárosokban külön sávot tartanak fenn azoknak a kocsiknak, amelyben több ember utazik. Hosszú távú és alkalmi utazásra jó lehet a Telekocsi rendszer is. De sok helyen felmerül az is, hogy a megoldás a jól felépített város, ahol vagy azért, mert minden közel van, vagy mert a közösségi közlekedés nagyon hatékony és kényelmes, jóval kevesebb személygépjárműre van szükség.

Biztonság

A biztonsági öv az autó utasait hivatott védeni azok autóülésben való rögzítésével hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél: öv használata nélkül a tehetetlenség miatt az utasok fékezés vagy ütközés hatására kirepülhetnek az ülésekből, ami súlyos, akár halálos sérülésekkel is járhat. Ezért ma már minden autóban van biztonsági öv (más kérdés, hogy az utas bekapcsolja e), gyakran hangjelzés figyelmezteti az autóba beszálló utast az öv becsatolására. Fékezésnél az öv megfeszül és nem engedi elmozdulni az utast. A biztonsági öv az egyik legelső biztonságtechnikai eszköz volt az autókban, előbb két pontos volt, ami két ponton, a derék két oldalán rögzítette az utast, majd a hagyományos hárompontos öv terjedt el, ami a kocsi felső oldalánál, vagy az ajtókerethez rögzülve a vállat is megtartja. Versenyautókban a négypontos öv a jellemző, mely két oldalt és a két váll fölött rögzül az üléshez, de ötpontos öv is előfordul, igaz, ez már inkább repülőkön jellemző, itt középen alul is van egy rögzítőpont.A biztonsági öv az autó utasait hivatott védeni azok autóülésben való rögzítésével hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél: öv használata nélkül a tehetetlenség miatt az utasok fékezés vagy ütközés hatására kirepülhetnek az ülésekből, ami súlyos, akár halálos sérülésekkel is járhat. Ezért ma már minden autóban van biztonsági öv (más kérdés, hogy az utas bekapcsolja e), gyakran hangjelzés figyelmezteti az autóba beszálló utast az öv becsatolására. Fékezésnél az öv megfeszül és nem engedi elmozdulni az utast. A biztonsági öv az egyik legelső biztonságtechnikai eszköz volt az autókban, előbb két pontos volt, ami két ponton, a derék két oldalán rögzítette az utast, majd a hagyományos hárompontos öv terjedt el, ami a kocsi felső oldalánál, vagy az ajtókerethez rögzülve a vállat is megtartja. Versenyautókban a négypontos öv a jellemző, mely két oldalt és a két váll fölött rögzül az üléshez, de ötpontos öv is előfordul, igaz, ez már inkább repülőkön jellemző, itt középen alul is van egy rögzítőpont.

 

Alkatrészek, kiegészítők, tartozékok

Tachográf

Légkondicionáló

GPS (Global Positioning System)